A „prémium gumik” köre zárt világnak tűnik. A hozzáértők álmukból felébredve is felsorolják az öt és fél prémium márkát (abc-sorrendben: Bridgestone, Continental, Goodyear/Dunlop, Michelin, Pirelli), de azt valószínűleg ők sem tudják, mitől prémiumok ezek a márkák, illetve hogyan lehet ebbe az elit körbe bekerülni.

Miközben a tesztek és a szakcikkek rendszeresen hivatkoznak a prémium gumikra, a prémiumságnak nincs egyértelmű, általánosan elfogadott definíciója. Ha megnézzük az öt és fél márkát, találunk azért szembeötlő hasonlóságokat. Ezeket gondolhatjuk a „prémiumság” követelményeinek:

• globális gyártók, (majdnem) minden földrészen gyártókapacitással
• legalább 80 éves márkanév a „zászlóshajó” brand esetében
• rengeteg alkalmazott, hatalmas éves gyártási mennyiség, magas nyereségesség
• jelentős kutatás-fejlesztés részlegek, szabadalmak, innovációk
• gyári beszállítói státusz több autómárkánál is
• széles termékkör (talicska gumitól az űrrepülőgépig)
• a népszerűbb személyautó méretekben többféle modell párhuzamosan, más-más felhasználási profillal (eko-, sport- és túragumik)
• általánosan jó teszteredmények, elégedett vásárlók, komoly ügyfélszolgálat,
• kiterjedt marketing- és szponzorációs tevékenység
• másod- és harmad márkák a piaci sajátosságokra való gyors és pontos reakciók miatt
• termékek magas ára

Érdemes megnézni a legnagyobb nettó bevételű és legtöbb munkavállalót foglalkoztató cégek sorrendjét. Az adatok a 2016-os üzleti évből származnak, és itt találtuk őket.

Egyértelmű, hogy a lista egyes elemei összefüggenek: a magas ár és a magas gyártási mennyiség teszi jövedelmezővé a céget, ebből költhet többet kutatás-fejlesztésre, a kutatás-fejlesztésből lesznek az innovációk, azokból az élenjáró minőség, a kiváló teszt szereplések, ezekből pedig az autógyári beszállítói szerződések.

Egy szempontra hadd térjek vissza, mégpedig az árra. A prémiumság egyik értelme – és úgy tűnik nélkülözhetetlen összetevője – az átlagosnál magasabb piaci ár. Az ár marketing eszköz, segít a vásárlóközönség célzásában. A magas ár ad a vásárlónak egy kis plusz jó érzést – „igen, én a legtöbbet tettem meg a biztonságért.” A prémium márkák gumijait éppen az imidzsük miatt drágábban is hajlandóak megvásárolni a végfelhasználók.

A dolog remekül működik: a német piacon például a prémium márkák dominálják a piac csaknem felét (2017-ben 45,3 százalékát), az összes többi márka (vagy 100 másik) osztozik a maradékon.

Mozgások

Az öt nagy brand listája már évtizedek óta állandó. Amikor a Goodyear felvásárolta a Dunlop európai jogát, és az árazásból, illetve más marketing tevékenységekből (na meg a termékek minőségéből) kiderült, hogy az anyacég ide pozícionálja, a Dunlop is automatikusan csatlakozott az elit körbe, legalábbis Európában.

Az utóbbi időben a lista vége felé néz ki némi átrendeződés. A Pirelli nehéz időket él és leszakadóban van. Eleve a legkisebb volt a nagyok között, néhány szempontnak nem is felelt meg maximálisan – a gyártott mennyiség és az elért nyereség dolgában is gyengébben állt a többi márkánál, illetve másod vagy harmad márkái sem igen vannak, legalábbis nem az európai piacokon.  

Ahogy a Pirelli helye megingott az elit társaságban, a Hankook márkát egyes források már a hatodik prémium márkának tekintik, mint például a német Tyre-Systems nagykereskedés éves piaci elemzései. Éppen a rácalmási Hankook gyár kapacitásának megjelenése jelentett nagy lökést a Hankooknak – mennyiségben, vállalati fejlettségben, kutatás-fejlesztésben a Hankook fő mutatói már alig maradnak el a Pirellitől. A Hankook ráadásul igen erősen kapar a gyári beszállítói helyekért is, nem is sikertelenül – ma már nem csak a koreai autómárkák, hanem a nagy európai gyártók is számításba veszik a rácalmási gumikat.  

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Pirelli és a Hankook között is van még egy globális gumigyártó, a japán Sumitomo-csoport, az ő termékeik azonban nem érhetőek el Európában, vagy marginális szerepet játszanak – felénk a legismertebb márkájuk a Falken, de összességében az is kis szereplő az európai piacokon. A Sumitomo a 2014-es szétválásukig a Goodyear-csoport partnere volt, Európán kívül ők használhatták a Dunlop márkanevet, emiatt is nem koncentráltak az európai piacra, a japán piacon kívül inkább Észak-Amerikában, illetve Ázsiában és Ausztráliában terjeszkedtek.

Egy új kategória: a butik gumi

A prémiumként ismert gyártók közös jellemzője a globális jelenlét és a hatalmas értékesítési mennyiség. Nade létezhetnek-e gyártók, akik nem felelnek meg a fenti kritériumoknak, viszont ezzel együtt is remek gumikat gyártanak?

A sok eladott gumi és a magas árrés biztosítja a komoly kutató-fejlesztő munka anyagi hátterét, legalábbis előrelátó vállalatvezetés mellett. A nagy gumis cégek ugyanakkor rákényszerülnek egy csomó soha-meg-nem-térülő termék fejlesztésére is. Ilyenek pl. a Michelin erősen speciális gumijai az amerikai űrrepülőgépekre, vagy éppen a levegő nélküli abroncsok prototípusai, de nagyrészt ilyenek a versenysport számára készített gumik is - ezek inkább jelentenek presztízst, semmint rövid távon megtérülő üzleti befektetést. Hiába méregdrága egy gumi az űrrepülőre, ha egyszer nem túl sokat lehet belőle eladni a piacon, ugye.

Más gyártók másképp gondolkoznak, következetesen járják a maguk útját: kevesebb modellt kínálnak, vállalják, hogy nem fedik le a teljes méretpalettát, fontos szegmensekben nem vesznek részt a versenyben – de amit gyártanak, az első osztályú és kiemelkedő ár/érték arányú.

Tapasztalataim alapján ebbe a kategóriába tartoznak például a holland Vredestein, a japán Yokohama és Toyo, a finn Nokian gumijai. A Vredestein esetén persze rezeg a léc, mögötte néhány éve egy nagyobbacska globális konszern áll, az Apollo, de a termékpalettájukban, a megközelítésükben van annyi egyediség, és márkaként rendelkeznek annyi önállósággal, hogy ide sorolhatóak.  

Én ezt a kategóriát neveztem el „butik gyártóknak”, akiknek globális piaci ereje nem mérhető a prémiumokhoz, ugyanakkor a teszteredményeik alapján szorosan ott vannak a prémiumok mögött, a vásárlói elégedettség és az újravásárlási arány pedig magas. A „butiksághoz” fontos momentum, hogy rendelkeznek egyedi márkaimidzzsel is, ami a Vredestein esetében például a Giorgetto Giugiaro nevével fémjelzett design, a Nokian esetében a híres-neves Hakkapeliitta téligumi, vagy a Toyo esetében a legendás R-888 utcai pályagumi.

Ha gumival kapcsolatos kérdésed van, tedd fel itt, vagy írj a kulani@citromail.hu címre. Ha csak nem szeretnél lemaradni egyetlen posztról sem, lájkolj be minket a Facebookon.