Megkeresett egy ügyfél, a tök sima 205/55R16 méretben keresett gumit, "lehetőleg erősített oldalfalút." Visszakérdeztem, hogy Volkswagen Sharanja van-e, vagy annak valamelyik ikertestvére, mert ebben a méretben csak ezekről tudom, hogy XL-es gumi kell rájuk. Kiderült, hogy sima Renault Mégane az autó, de a tulaj szerint az erősített oldalfal "jobban ellenáll a kátyúknak." Ekkor határoztam el, hogy megírom a blogban, mi a helyzet az XL-es gumikkal. (Fotó: www.coolcarsroom.com)
Ha valaki böngészi a gumis árlistákat, láthatja, hogy bizonyos méretekben léteznek sima és XL-es gumik is, egyes nagyobb méretekben pedig kizárólag XL-es gumik rendelhetőek. Míg a ruhaméretben az XL extra nagy méretet jelent (eXtra Large), a gumikra ez nyilván nem vonatkozik. Az XL rövidítés az eXtra Load, azaz emelt súlyindex helyett áll. Ezeknek a gumiknak az oldalfalán gyakran olvasható a Reinforced ("Erősített") felirat is. Ez az, ami félreértésekhez vezet.
A gumik elkopnak vagy elöregszenek, de néha hirtelen halállal halnak meg, egy-egy kátyú vagy járdaszegély végzi ki őket. Akit már ért ilyen kellemetlenség, az szeretné magát bebiztosítani ellenük. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az "erősített oldalfal" meg fogja védeni a gumit az ilyen roncsolódástól.
Sajnos nem fogja.
Azt már tisztáztuk, hogy az XL magasabb súlyindexet jelent, azaz a gumi nagyobb súlyt bír el. Valójában azonban nem a gumi oldalfala viseli a terhet (kivéve a defektet kapott "defekttűrő" abroncsokat), hanem a gumiban lévő levegő. Ha több a levegő az abroncsban, akkor nagyobb a nyomás is, és jobban lehet terhelni. Az XL-es gumik nagyobb nyomást viselnek el, ezért magasabb a súlyindexük.
Képzeljük el, hogy egy cérnaszálat feszítünk ki a két kezünk között. A két kezünket összeérinteni a cérnaszál összehajtásával nem túl nehéz, mint ahogy a cérnaszálat eltépni sem az. Képzeletben most vegyünk a két kezünk közé 100 cérnaszálat. A két kezünket összeérinteni gyakorlatilag ugyanolyan könnyű marad, nade a 100 szál cérnát elszakítani már nem fog menni.
Így működik az "erősített oldalfal" is. Több "cérnaszál" van benne (vagy vastagabb cérnaszál, vagy egyszerre több és vastagabb cérnaszál), de ezek a húzóerőt viselik jobban - azaz nagyobb guminyomást lehet beállítani, ami aztán nagyobb súlyt tud cipelni. A kátyú vagy járdaszegély ugyanakkor éppen a másik irányban deformálja az abroncs oldalfalát, nem széthúzza, mint a levegő nyomása, hanem éppenhogy összetolná - de ez nagyjából-egészében ugyanolyan könnyű lesz, ahogy a 100 cérnaszálat sem nehezebb összehajtogatni, mint az egyet. Amikor a kátyú éles széle és a felni pereme szó szerint ollóba fogja a vázszerkezetet, ugyanolyan könnyen alakul ki a szálszakadás. Elég egyetlen elemi szálnak elszakadnia, hogy a gumi kukaérett legyen.
Van-e előnye XL-es gumit használni olyan autón, amihez egyébként nem lenne előírás? Nem nagyon. Mint láttuk, az XL-es gumik elsődleges plusz tudása abban merül ki, hogy jobban bírják a magas keréknyomást. Ha a gyárilag előírt nyomásértékeket használjuk, egyszerűen nem használjuk ki azt a pluszt, amire ezek a gumik tervezve lettek.
Ezzel szemben erős ellenérv, hogy az XL-es gumik drágábbak, és egy esetleges sérülés esetén gyakran nehezebben pótolhatóak.
Természetesen más a helyzet, ha a gyár előírja az XL-es gumik használatát. Elsősorban a termetesebb autók esetében fordul ez elő (pl. hétszemélyes egyterűek), illetve teherszállításra szolgáló, emelt terhelhetőségű autóknál. Ezeknél az autóknál nem szabad a sztenderd terhelhetőségű gumikat használni - nemcsak a vizsgán nem mennek át, de a józan ész is ezt diktálja.
Léteznek méretek, amikben nem készül XL-es gumi (főleg a kis méretek között), és léteznek méretek, amikben csak XL-es gumik elérhetőek (főleg a nagyobb, peresebb méretek között). Ennek az az oka, hogy a gumigyárak tisztában vannak vele, milyen gyári előírások léteznek, és aszerint alakítják ki a választékukat.
