Futó felület

Rettegjetek kínai gumik: a nagy gumigyártók felvették a kesztyűt

2016. május 30. - Kulani

cheap.jpgLaufenn, Riken, Saetta? Nem tűnnek híres gumimárkáknak, pedig komoly cégek állnak mögöttük: sorrendben a Hankook, a Michelin és a Bridgestone.  És még van egy pár hasonló példa. De egyáltalán miért vannak itt, és főleg: érdemes-e ilyen gumit venni?

Az abroncs piacon kereskedelmi szempontból háromféle kategóriát szokás megkülönböztetni. A személyautóknál a prémium gumik európai piaci részesedése évek óta meghaladja az 50 százalékot, tavaly 52% volt. Érdekes módon a másodvonal mindössze 20 százalék eladást képvisel, a belépő márkákból immár jóval többet adnak el - a tavalyi adat 28 százalék volt. A budget márkák térhódítása a másodvonal kárára ráadásul évek óta tartó folyamat.

A jelenség pozitív hozadéka, hogy a korábbiaknál lényegesen olcsóbban árult új gumik megadták a kegyelemdöfést az újra futózott gumiknak, és kemény konkurenciát jelentenek a használt gumik forgalmának is.

A kínai gumik megjelenése Európában éppen ezt a jelentős 28 százalékos piacot forgatta fel. Nyilván ez a legkevésbé jövedelmező szegmens, de az eladások visszaesése mégiscsak fájt a tradicionális abroncsgyártóknak - az év végi bónuszok kiszámolásakor mindenképp.

Mivel egy eleve nagy, ráadásul évről-évre bővülő szegmensről van szó, amit a kínai import gumik elkezdtek kisajátítani, több nagy cég is úgy érezte, érdemes a korábbinál erőteljesebben foglalkozni az alsóházzal. Már csak azért is, mert a viszonteladók sírtak, hogy a kínaiakra specializálódó konkurencia elviszi előlük a kuncsaftokat, legalábbis a legolcsóbb kategóriákban.

A globális cégek piaci elemzéseiből alighanem az derült ki, hogy a kínai gumik a saját fegyverükkel, az árral is megszoríthatóak, feltéve ha helyben gyártják őket, már csak az „economy of scale” (a magasabb forgalom miatti kisebb fajlagos költségek) miatt is, és ha mögéjük tesznek valamilyen értelmezhető márkahátteret. Ha olcsó kategóriás gumikkal foglalkozni nem is hoz sok profitot, mégis kifizetődőbbé teszi a feljebb pozicionált gumik fejlesztését, gyártását, forgalmazását, így a konszern egészének jövedelmezőségét javítja. A fejlettebb viszonteladói hálózat, az alaposabb piacismeret pedig olyan előnyt jelentenek a nagyoknak, amikkel a kínai a feltörekvő márkák egyelőre nem tudnak mit kezdeni.

Bár a legtöbb globális konszern mindig is több márkanevet futtatott a különböző kategóriákban (lásd a bekeretezett táblázatot az írás végén), az elmúlt időben többen találtak ki maguknak új, „negyedik vonalas” brand-eket. A Hankook teljesen be is áldozta saját korábbi belépő márkáját, az amúgy szintén kínai gyártású Kingstar-t, és a Bridgestone is kivonta a Daytont, hogy helyettük tiszta lappal indítsák a Laufenn illetve a Saetta  márkákat.

A Michelin stratégiája érdekes: meglevő márkáit meghagyta, és pontosan ugyanazt a terméket a különböző alpiacokon eltérő márkanévvel árulja. Ezek korábban felvásárolt kisebb cégek márkanevei, amik egy-egy térségben ismerősen csengenek – lásd a valamikori magyar gumiipari büszkeség nevének, a Taurusnak az újra bevezetését. A márkanév-alapú marketinghez végülis csak az oldalfalra a feliratot sütő gépeket kell átprogramozni. A Sebring, Taurus, Kormoran, Tigar és Riken néven gyártott abroncsok amúgy teljesen egyformák, és arra a feltevésre építenek, hogy mondjuk egy magyar vásárló előbb fog megbízni egy Taurus márkanevű termékben, mint egy Linglong-ban - ez utóbbi is létező, a magyar piacon elérhető kínai márkanév. A Michelin budget gumijai mind a dél-szerbiai Pirotban készülnek, földrajzilag közel a nagy európai piacokhoz, de az EU-n és az EU-törvények hatályán kívül.

Érdekes, hogy három nagy konszern nem vesz részt ebben a játékban. A Pirelli mindig is csak a saját fő márkájára koncentrált, a Ceat nevű másodmárkája sosem kapott igazán komoly marketing támogatást mielőtt eladták volna az új indiai tulajdonosnak, a Courier nevű harmadmárka pedig egy csomó piacon egyáltalán nincs is bevezetve, például nálunk sem. A Goodyear és a Continental ugyanakkor jelen vannak a budget gumik között, de nem mentek le a negyedik vonalas kínai gumik árszintjére, megtartották harmadik vonalas termékeiket – a Goodyear a Debicát és a Savát, a Conti pedig egy sor másikat, a Mabortól a Vikingen át a Gislavedig, illetve a felénk jól eladható Barumig és Matadorig.

cheap-seo-services.jpgDe milyenek is ezek a komoly márkaháttérrel rendelkező, mégis olcsó gumik? Van egy közkeletű elképzelés, hogy ezek valójában pár évvel korábbi csúcsgumik, csak átnevezve. Aki ebben reménykedik, azt ki kell ábrándítsam: egyetlen modell sincs a harmad- és negyedmárkák között, amit közvetlen kapcsolatba lehetne hozni az anyacég valamelyik egykori sajátneves gumijával. Közvetetten persze élő a kapcsolat – összefoglalva vállalati kultúraként szoktuk nevezni azt a háttértudást, ami miatt egy neves anyacég olcsó gumija jobb lehet egy most alapított márkánál, kezdve a beszállítók kiválasztásától, a gyártási folyamatok kőbe vésésén át a minőség ellenőrzés szigorúságáig.

A gyártók persze igyekeznek titokban tartani, mitől lesz olcsó egy olcsó gumi. Nekem úgy tűnik, nagyrészt attól, hogy 20 évvel ezelőtti állapotot állítanak vissza. Felejtős minden olyan fejlesztés, ami a kétezres években jelent meg az abroncsokban, legyenek azok a gumikeverék trükkösebb, szintetikus összetevői, a mintázatot adó blokkok aprólékos 3D kidolgozása, vagy a karkasz szerkezete. Pedig ha van olyan terület, ahol a gumiabroncs fejlesztése valódi áttörést hozott az elmúlt években, az éppen a karkaszok evolúciója. Egy korszerű gumi ma lényegesen könnyebb és lényegesen alacsonyabb gördülési ellenállású, mint a kilencvenes évek végén gyártott őse volt.

Érdemes tehát a nagy konszernek által gyártott harmad- és negyedvonalas gumikat úgy felfogni, mintha megállt volna az idő, és újonnan vehetnénk 20 éves gumikat. Mondjuk ha ma lehetne még kapni a Suzuki „Miautónk” Swiftet a maga ügyetlen töréstesztjével, klímátlan és ABS nélküli felszereltségével, unalmas egyenszürke műanyag műszerfalával, de frissen gyártva, és a mai Swift árának alig több, mint feléért (azaz olyan 1.6-1.7 millióért), vajon nem lenne-e tökéletes megoldás egy csomó embernek, akik tényleg csak egyszerű helyváltoztató-eszközként tekintenek az autóra?  

Ami a konkrét modellek minőségét illeti, nem egységes a kép. Vannak egészen lelkes tulajdonosok, akik nem annyira egyes jó tulajdonságokat emelnek ki, hanem hogy összességében milyen jó vételt csináltak. A kritikák között gyakran visszatérő momentum ugyanakkor a gyors kopás, néhány esetben a zajosodás, illetve a korszerűtlen karkasz miatti viszonylag magas fogyasztás, de a biztonságérzetre kevesen panaszkodnak. (Igaz, az AutoBild tavalyi téli tesztjében kevés harmadik-negyedik vonalbeli gumi tudott a döntőbe jutni - eredmények a képaláírásokban.)

Kereskedőként azt emelném ki, hogy ellentétben sok távol-keleti márkával, a globális márkák budget gumijai igazi raktárkészletekről, és tökéletesen egyenletes minőségben érkeznek, probléma esetén pedig az anyacég garanciális szolgáltatásai az irányadóak.

 

Ha gumival kapcsolatos kérdésed van, tedd fel itt, vagy írj a kulani@citromail.hu címre. Ha csak nem szeretnél lemaradni egyetlen posztról sem, lájkolj be minket a Facebookon.

 

Melyik márka kihez tartozik?

(Zárójelben a közelmúltban megszűnt vagy eladott márkák)

 

Bridgestone > Firestone > Saetta, Lassa, (Dayton)

Continental > Semperit, Uniroyal > Matador, Barum, Gislaved, Viking, Mabor, General Tire, Point-S, Sportiva

Goodyear, Dunlop > Fulda > Debica, Sava, Pneumant

Michelin > Kléber, BF Goodrich > Kormoran, Riken, Taurus, Sebring, Tigar, Strial

Pirelli > (Ceat) > Courier

Hankook > Laufenn (Kingstar) (Aurora)

Vredestein > Maloya > Apollo*

Kumho > Marshal, Admiral

 

*a Magyarországon is hamarosan termelőkapacitással rendelkező indiai Apollo vette meg a Vredesteint. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy Európában a saját márkát lejjebb pozícionálták, mint a zászlóshajó Vredesteint.

A bejegyzés trackback címe:

https://abroncs.blog.hu/api/trackback/id/tr738757280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tabaga 2016.05.31. 18:54:21

Csak egy apró megjegyzésem lenne:"„economy of scale” (a magasabb forgalom miatti kisebb fajlagos költségek)" - erre létezik magyar kifejezés is; mérethozadék.

weres 2016.10.25. 10:14:26

Jó a cikk, köszi érte! Pont azon gondolkodtam, hogy a gyártói katyvaszban van-e valahol összefoglalva ki hova tartozik. Több forrásból is merítettem, hogy kapjak egy közel pontos összképet. A táblázatod is egy jó kiegészítés ehhez.

Hugo85 2016.11.02. 22:27:48

@tabaga: szerintem a méretgazdaságosság a megfelelő kifejezés, de mindenképpen van rá magyar kifejezés.

Kory-1 2017.02.26. 17:52:24

Talán a Goodyearnel szerintem hiányzik a Kelly nevű márka, ezt úgy tudom itthon is forgalmazták.

ketyosz 2017.05.25. 21:37:37

Érdekes volt olvasni a cikket, de ez a 20 év meglehetősen riasztó. Noha nem vagyok ennek a területnek a szakértője, azért ezt a 20 évet kissé túlzásnak gondolom.

Én pl. Barum Bravuris 3 HM-et használok évek óta a nagyteljesítményű SAAB-omon és nem találkoztam a fent említett jelenségekkel. A cikk hatására azonban bevallom, kissé megtántorodtam és nem biztos, hogy ezt tenném a másik, hasonlóan nagy teljesítményű autómra.

Hogy lehet, hogy pl. 300 km/h sebességre verifikálják (a sebindex alapján gondolom) és mégis egy 20 éves technológia? Lehet, hogy a Barum - esetleg kifejezetten ez a gumija/mintája - kivétel lenne?

Nem vitatkozni szeretnék, csak megérteni. Hálás lennék egy kimerítő válaszért!

Kulani 2017.05.26. 00:10:25

@ketyosz: A Barum nem tartozik ebbe a kategóriába. A Barum a Continental márkája, a Conti pedig nem versenyez a negyedik vonallal. Ha megnézed a Barum árát olyan áruházban, ahol ezt a márkát is tartják, illetve a többi konszern negyedik vonalas termékeit is, akkor láthatod, hogy a Barumok rendre 10-15 százalékkal drágábbak náluk. Ami a sebességindexet illeti, erről akarok majd külön is írni. A sebességindexnek csak látszólag a km/h a mértékegysége, valójában sokkal inkább a Celsius fok. A sebességindex azt a sebességet jelenti, aminél - a nagysebességű gördülés következtében keletkező hő hatására - még nem válik le a futófelület az abroncs karkaszáról. Ezt többféle technológiával lehet megoldani, de a legegyszerűbb, ha olyan kötőanyagokat használnak, amiknek magasan van a forráspontjuk. Ez azért nem annyira elképesztő rakétatudomány. A kínai gumik között is simán vannak Y-sebességindexű termékek. Nagy teljesítményű autóra amúgy én nem javasolnám a Barumhoz hasonló harmadik vonalas gumik használatát sem, pláne, ha néha élvezni is akarjuk a nagy teljesítményt.

néma fóki 2017.07.03. 06:56:09

Húsz évvel ezelőtt is voltak nagy teljesítményű autók. Akkoriban sem hullottak az útól mint a legyek. Tehát szerintem lehet másod/harmad vonalas gumikat venni bátran.

Proxymus1 2017.10.26. 13:41:28

Nekem Laufenn van mindegyik autón. Semmi sem tapasztalható a fent leírtakból. 1.9d 1.2 benzinesen is van. Sem fogyasztás nem nőtt (előző márkához képest) amikor cseréltem, esőben nem csúszik, nem zajos.
Élettartamban meg a magyar kátyúk/utak hamarabb kivégzik a gumit, mint az a gyártási minősége miatt lekopna.
Nyugodtan lehet venni, ha valaki nem 200 km/h felett akar száguldozni, de akkor meg hülye lenne ilyen kategóriát venni.

Hargita Nándor · http://sliceandsmile.blog.hu 2017.10.29. 08:42:50

@weres: ugyanez, régóta kerestem olyan táblázatot, hogy melyik márka kihez tartozik, köszönet érte!

keeper1 2018.05.17. 00:32:14

Hosszas agyalás és válogatás után a múlt tél előtt Conti Ecocontact téligumit cseréltem a jószerével no-name Achilles-re. A brand javára kell írnom...az oldaltartásban mutatkozó különbséget kottázni se lehet...mikor kijöttem a műhelyből , azt hittem, nem fújták föl a kért 2.5-re. Egyébként ...puha , csendes, hóban fog( vagy 9mm volt benne újan)
De a kanyar....nos 100 fölött figyeltem.

Make Valamit · http://make.blog.hu 2018.05.28. 15:18:17

A Daytonnal (D200 talán) anno nem volt semmi bajom, tapadt mint a fene, csak igazi nyárigumi volt, ahogy esett egy kis hó (<1cm) már a fűről sem tudtam kiállni vele. De csendes volt, nyáron esőben szépen húzta a kocsi a kakastaréjt maga után, jól működött. Na most beruháztam Saetta Touring2-re (Bridgestone ez is), hát kéremszépen, valószínűleg vennem kellene mellé egy Volgát vagy Wartburgot, ilyen fosra nem számítottam, eleve _üvölt_ pályatempónál, halál merev az oldalfala (/55-ös gumi így nem rázhat!). Még nem volt olyan hogy azt várom intézze el egy kátyú, azonnal kap a kocsi négy Michelint. Pótkerékre való minőség.

Kulani 2018.05.28. 18:28:27

@Make Valamit: A Dayton nem kínai gumi, hanem a Bridgestone belépő márkája.

RTB 2019.05.16. 21:49:20

az egyik kocsimon Tigar segura van. Ennél rosszabb gumniabroncs nincs. Vizes aszfalton életveszélyes

2ozz 2019.11.26. 10:47:32

Üdvözletem!
Akkor most valaki tegyen rendet a fejekben, mert úgy látom nagy a káosz...
Ha egy Sebring/Taurus/Kormoran/Riken az kb 20 éves technológia, akkor az előírások azóta nem változtak??? A Sebring-et tudtommal Németországban is forgalmazzák, ott is engedélyezik? Nem szeretném kipróbálni 200-al félreértés ne essen, de azért BP-i "apataxira" meg néha autópályán tempomat-al 130-al csak jó, vagy mégsem? Mi az igazság, mert éppen ezekre a kérdésekre soha senki nem tud választ adni.
FEjlesztési ötlet: Szeretnék végre látni egy olyan listát, vagy éppen egy keresőt, ahol beállíthatom hogy én mire és hogyan használom az adott típusú/felszereltségű autómat és kidobja a rá/nekem megfelelő gumikat. Ilyet még egy gumis webáruházban sem láttam, de ha csinálsz, csak tőled fogok vásárolni, főleg ha ingyen fel is rakod amit nálad veszek (persze az autót a felnikkel és TPMS szenzort viszek :) )

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2019.12.01. 11:11:05

Azért kíváncsi vagyok, hogy pl. Škoda Octaviától (vagy akár Fabiától) felfelé hogy is juthat valakinek eszébe harmad- vagy negyedmárkát tenni az autóra, amikor egy Kleber Krisalp HP3 már majdhogynem budget áron megkapható (és az ikertestvére, a BFG G-Force Winter 2 is)? Ennyire nem számít a biztonság?

Kulani 2019.12.05. 14:01:37

@2ozz:
"Ha egy Sebring/Taurus/Kormoran/Riken az kb 20 éves technológia, akkor az előírások azóta nem változtak???"

Simán levizsgázik nálunk is egy 20 éves F Astra vagy Golf III. De ettől még a mai autók jobbak.

"Szeretnék végre látni egy olyan listát, vagy éppen egy keresőt, ahol beállíthatom hogy én mire és hogyan használom az adott típusú/felszereltségű autómat és kidobja a rá/nekem megfelelő gumikat. Ilyet még egy gumis webáruházban sem láttam, de ha csinálsz, csak tőled fogok vásárolni"

A gumis webáruházak nem erről szólnak. Ott az árverseny dominál. Gyakran nagymamák ülnek a billentyűzet felett. Nm is lenne könnyű lefejleszteni egy ilyen appot. Például vannak olyan szempontok, amire kevés ember gondol. Mondjuk a márkaháttér. Ha garanciás gondod van, mennyi idő alatt reagálnak? Inkább engedékenyek, vagy inkább kibújnának? Ha pótlás kell, van-e raktárkészlet, akér a ritkább méretekből is?

Ha tényleg szakértelemre van szükséged, azt is megkapod, csak valamivel drágábban. Jelentkezz nálam. Küldj telefonszámot és visszahívlak.
süti beállítások módosítása