A neves autógyár marketing igazgatója barátja esküvőjére tartott. A meleg nyári napon is elegánsan akart megjelenni, világos öltönyt viselt. Már majdnem megérkezett a lagzi helyszínére, a vidéki kúriához, amikor egy úton fekvő fémdarab befúródott a gumijába, és defektet kapott. Bár a pótkerék makulátlanul tiszta volt, a defektes kerék leszerelésekor összekoszolta nemcsak a kezét, hanem – uram irgalmazz! – a drága alpakka öltönyt is.
Az esküvő utáni hétfőn reggel 8 óra 00 perckor már tárcsázta is az autógyár legfőbb gumiabroncs beszállítóját - nagyjából ez a sztorija a defekttűrő abroncsok megszületésének.
A gumik általában elkopnak, vagy ha keveset futnak, inkább elöregszenek. Néhány gumi azonban hirtelen halált hal: defektet kap.
Az egy dolog, hogy ilyenkor plusz kiadás keletkezik (erre ott a kátyúgarancia vagy a biztosítás), de nem mindenki lelkesedik egy leállósávban végrehajtott kerékcsere ötletéért. Pláne alpakka öltönyben, ugye.
A defekttűrő abroncs nekik hozza el a megváltást. Defekt esetén is lehetőség van kosz nélkül és viszonylag biztonságban eljutni az első gumiszervizig, ahol az autó új gumit/gumikat kaphat.
Legalábbis ez áll a marketing anyagban.
Az ellen nem véd!
A valóság némileg más. A való világ defektjeinek felét eleve a defekttűrő abroncsok sem tűrik. Amiben jók, az a lassú nyomásvesztéssel járó defekt. Amikor például csavar fúródik a futófelületbe. Amikor viszont nem sokra megyünk velük, az az oldalfalat ért sérülés.
Nézzük a műszaki hátteret. A hagyományos gumiabroncsnál az autó súlyát nem a gumi oldalfala hordozza, hanem a gumiban lévő levegő. Ha a gumi defektet kap, a nyomás csökken, adott esetben nullára esik, a gumi oldalfala begyűrődik az út és a felni közé. Két fordulat után kaputt.
A defekttűrő abroncs oldalfala azonban még nulla levegőnyomás esetén is képes megtartani az autót (self-supporting tyre). Ha erősen csökkentett sebességgel is (max 80 km/h), és korlátozott hatótávolsággal is (a gyári specifikációk 80-100, max. 200 km-ről szólnak), de képes az autó elvánszorogni valameddig, mondjuk az első gumis műhelyig. Ilyenkor persze már messze-messze nem úgy viselkedik az abroncs, ahogy egy hibátlan, és a műhelyben egyenesen dobják is a kukába, hiszen nem javítható.
A defektek egy része ráadásul nem is a fenti forgatókönyv szerint történik. Nem a futófelület sérül, hanem az oldalfal. A féltékeny férj átszúrja bicskával. Vagy csak simán rossz helyre parkoltál, és Béla bá’ bosszút áll. Egy éles járdaszegély belekap. Egy nagy sebességnél benézett kátyú elnyírja az oldalfal szövetszerkezetét.
Paradoxon, de éppen az agyonerősített oldalfalú gumi lesz érzékeny erre a fajta sérülésre, mert merevsége miatt nem tudja kirugózni a kátyú élének alattomos támadását. Az oldalfalat ért behatás esetén esetén a „defektmentes” abroncs is defektet kap és összeesik, hiszen pont az oldalfala sérül, aminek elvileg az autó súlyát kellene megtartania levegő nélkül is.
Megfizetünk érte
Ugyanakkor ezért a korlátozott defekttűrésért komolyan megfizetünk. A defekttűrő abroncs oldalfala brutális, hogy nyomásvesztés esetén is megtarthassa az autót. Ezért kétszeresen fizetünk: egyrészt a rugózási komforttal, hiszen a vastag és merev oldalfal kevésbé képes kirugózni az úthibákat, másrészt a nagyobb rugózatlan tömeggel. A nehezebb kereket nehezebb megforgatni (romlik a gyorsulás, nő a fogyasztás), és nehezebb megállítani is (nő a fékút). A népszerű 225/45R17 méretben guminként 0.5 – 1 kg a különbség a „normál” és a defekttűrő gumik között - ezt bizony fenékkel és pénztárcával is könnyű észrevenni.
Apropó pénztárca: a defekttűrő gumik jelentősen drágábbak is a hagyományosaknál. És nemcsak drágábbak, de nehezebben is beszerezhetőek, kevesebben tartják raktáron, gyakorlatilag csak rendelésre lehet hozzájutni.
Nade nincs pótkerék!
A legsúlyosabb érv a defekttűrő gumik mellett, hogy a gyárilag így szerelt autókban nincs pótkerék, tehát ha nem defekttűrő gumit használunk, nem tudunk tovább haladni. Egy defekt nyilván sosem jön jól, és tényleg a pótkerék lenne a legjobb megoldás ilyen esetre, de anélkül sem lesz az, hogy a csontvázunkat majd az utókor találja meg az autó mellett guggolva. Az igaz, hogy defekttűrő abronccsal szép lassan végig lehet óvatoskodni az utat egy közeli gumisig, hagyományossal meg nem, viszont az autómentőt ilyenkor is ki lehet hívni. Hacsak nem a világ végén ért minket a defekt, egy órán belül a tréleren a kocsi, és biztonságban utazik ugyanahhoz a gumishoz. Az autómentő szolgáltatása nem is kerül többe, mint a defekttűrő gumi felára.
Ha olyan autónk van, amiben nincs pótkerék, nem feltétlenül kell defekttűrő gumikat vásárolnunk. Íme néhány túlélési tipp:
- Ha nincs is pótkerék az autóban, gyakran ott a helye a csomagtartó alján. Kérdezzünk rá a márkaszervizben. Ha egy teljes kerék nem is fér el, egy szükségpótkeréknek jó lehet.
- A szükségpótkerék különben is jó ötlet. Vegyünk egyet, és tartsuk a csomagtartóban, lehetőleg rögzítve. Az anyósunk horgolhat neki csodás tartózsákot. Legyen emelő és kerékkulcs is az autóban, mert különben nem sokra megyünk. Ha már úgyis horgol az anyós, ezeknek is készíthet zsákot.
- Defektjavító spray szett. Nagyjából pont ugyanarra jó, mint a defekttűrő abroncs: lassú nyomásvesztéssel járó defekt esetén tovább tudunk menni egy pár tucat kilométert. A szerkezet egyrészt tömítőanyagot juttat a gumi belsejébe, másrészt fel tudja fújni a leeresztett gumit annyira, hogy óvatosan tovább lehessen haladni.
- Öntömítő abroncsok. Egyes gumigyárak egyes méretekben gyártanak öntömítő (Self Seal) gumikat. Ezeket úgy kell elképzelni, hogy a gumi belső felületét bitumenszerű anyag borítja. Ha a futófelület megsérül, ez a massza odarendeződik a sérülés helyéhez, és eltömíti annyira, hogy megállítsa a nyomásvesztést. A magasabb vételár és a rugózatlan tömeg itt is probléma, de kisebb, mint a defekttűrő gumik esetében. A komfort pedig nem változik.
- Asszisztencia biztosítás. Új autókhoz a garancia idején gyakran jár valamilyen asszisztencia szolgáltatás, de idősebb autókra is lehet ilyet kötni. Beírtam a Google-ba a kifejezést, és kijött egy csomó lehetőség. Évi 7900 forintért már teljesen jó ajánlatok vannak, garantálják például, hogy egy órán belül megérkeznek az autóért.
Nyomásjeladó nélkül tilos!
A sorok között kevésbé olvasó olvasóink kedvéért ki kell emelnünk, hogy ez a cikk kifejezetten a defekttűrő abroncsok használata ellen szól. De hátha valaki pont most kapott kedvet, mert már az óvodában is mindig ellentmondott a dadus néninek?
Fontos tudni, hogy defekttűrő abroncsot csakis olyan autóra szabad felszerelni, ami eleve úgy jött ki gyárilag. A felni pereme is különleges lehet, és kötelező a keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS). Ha a felninken nincs ilyen jeladó, ne is álmodozzunk a defekttűrő abroncsokról – a nyomás figyelemmel kísérése nélkül kifejezetten életveszélyes lehetnek. Mivel az ilyen gumi levegő nélkül is megtartja az autót, műszer nélkül észre sem vesszük, hogy már vészüzemmódban van. Márpedig a levegő nélküli közlekedésre komoly korlátozások vonatkoznak, max sebesség, max hatótáv – aki ezeket nem tartja be, azt roppant kellemetlen meglepetések várják.
Ha gumival kapcsolatos kérdésed van, tedd fel itt, vagy írj a kulani@citromail.hu címre. Ha csak nem szeretnél lemaradni egyetlen posztról sem, lájkolj be minket a Facebookon.